Blog

Végre előre indulnak a dolgok. Sőt olyan sebességgel, hogy érdemes a naptáradat mindig kéznél tartanod, hogy rendesen be tudd táblázni a sok érkező kérést, programot, feladatot. Hagyj időt azért magadra is!

Ez az időszak olyan, mint egy hangerősítő. Felhangosítja a legalapvetőbb, zsigeri félelmeinket, elakadásainkat. Direkt nem úgy fogalmazok, hogy nagyító, mert nem nagyítja fel, de nagyon is észrevehetővé, kézzelfoghatóvá válnak számunkra a mélyben meghúzódó karakterisztikus beakadások. Az egó számára ez elég kemény helyzetet hozhat létre, mert

Ránézek az órára és 11:10-et mutat. Szeretem, amikor elcsípem a 11:11-et. Számomra ez egy megerősítés, visszajelzés, azt jelenti, hogy összhangban vagyok az Univerzummal, a Forrásommal, ott vagyok, ahol lennem kell. Ma arra gondoltam, hogy kivárom, hogy váltson az óra és meglegyen a 11:11 élményem. Amíg vártam, azon tűnődtem, hogy

Tegnap elkirándultunk egy hegytetőre. Én cipeltem a termetes hátsómat és egy kb. 5 kg-s hátizsákot. Ne kérdezzétek mitől volt olyan nehéz, magam sem tudom. Többször felajánlották a fiúk, hogy viszik a hátizsákom. Én nem adtam. Nem, nem azért, mert túl gőgös lettem volna, vagy