A következő 3-4 hétben (június) többet találkozhatunk konfliktusokkal. Ezek leginkább a bensőnkben megjelenő érzésekként fognak jelentkezni először, mint elégedetlenség, csalódás, frusztráció, türelmetlenség, céltalanság, önbizalomhiány. Ha túl sokáig, vagy erősen pörgetjük ezeken magunkat, akkor ne lepődjünk meg, ha a külvilágban is találkozunk konfliktusokkal, hiszen kivetítjük a bensőnkből a külvilágba – így mutatva rá magunknak, hogy “nézd, ez munkál épp benned, látod?”
Az igazság az, hogy tényleg nem kell semminek változnia ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Mert a saját jó érzésem választása valójában csak egy döntés kérdése.
Persze ehhez a mondathoz nem vagyunk hozzászokva. Nem ezt tanultuk, nem erre láttunk példát a környezetünkben. Így amikor éppen feldúltak vagyunk és találkozunk ezzel a mondattal, hogy a jó érzés csak egy döntés, akkor ez méginkább feldühít minket és hülyeségnek gondoljuk. Ebben a frusztrált állapotban elkezded felsorolni, hogy épp milyen negatív és fájdalmas dolgok értek, milyen rossz és igazságtalan a világ és mindenki bolond, aki szerint ott a szépség.
Vedd észre, hogy ilyenkor épp véded a saját rossz érzéseidet és kifogásokat sorolsz azért, hogy miért NE érezd magad jól.
A saját rossz érzéseink védelme egy automatikus reakció, hiszen igazolni szeretnénk a bennünk lévő érzés jelenlétét. Ez nem hiba! Így működünk emberként. Ezért hangsúlyozzuk azt, hogy amikor egy kellemetlen érzés jelen van, ne akard azt elnyomni, azonnal megváltoztatni. Engedd, hogy ott legyen. Engedd, hogy a káosz egy pár percre jelen legyen benned. Pár perc káosz és nyugtalanság az életed hatalmas kiterjedésében nem olyan nagy ügy, igaz? Engedd, hogy ott legyen.
A különbség megengedés és beleheregellődés között az érzéshez való ragaszkodásban van. Amikor te magad nem fogadod el a benned lévő érzelmet, akkor tűzzel-vassal fogod azt védeni mások felé és magadénak akarod tudni, miközben igyekszel távol is tartani magad tőle, mert kellemetlen kibillenve lenni. Ez egy erős széthúzást eredményez benned, így egyre inkább távolodsz a középpontodtól.
Amikor ellenállsz valaminek, akkor ahhoz minden figyelmedet arra kell vinned, amit távol akarsz tartani magadtól (jelen esetben a frusztráció, düh, csalódottság, stb.).
Ezzel a fókuszod teljes mértékben a negatív spirálban tartod és így bebetonozod magad a kellemetlen érzésekbe. Saját magadat hergelled bele a feszültségbe. Pedig lehet a mindezt a lavinát elindító rossz érzés nem is volt akkora probléma, csak egy kilengés az életed ingájának működésében. De a figyelmed ráirányításával felnagyítottad. Azt a döntést hoztad, hogy most a benned lévő reflektorral csak erre a negatív érzésre világítasz, így kizárva a saját rálátásod az egészre.
A gondolataiddal és érzelmeiddel keresel. És aztán azokkal is találsz.
Ha félelemmel telien keresel, olyasmit találsz, ami igazolja a félelmeidet.
Ha bizakodással telien keresel, olyasmit találsz, ami igazolja a bizakodásodat. – Tara
Amikor belül konfliktusban vagyunk (azzal, ami van), ki vagyunk akadva.
Milyen szépen mutatja a nyelvezetünk is, hogy nem vagyunk egységben, összhangban, egyensúlyban ilyenkor.
Az önismeret nem csupán annyiból áll, hogy rálátok a viselkedésemre, a saját mintázataimra. Az önismeret egyben képességfejlesztés arra, hogy változtatni tudjunk, képesek legyünk más döntéseket hozni – még egy kibillent állapotban is.
Az Egyensúly – mint abszolút – nem érhető el, mert az élet maga egy egyensúlytalanság. Mindenképp ki fogunk billenni. Az viszont nem mindegy, hogy milyen hamar tudsz visszatalálni a saját középpontodba, nyugalmadba, békédbe, illetve mennyire tudsz akár ott létezni. Nem mindegy, hogy órákat, napokat, éveket vagy egy egész életet töltesz-e elégedetlenségben vagy képes vagy továbbengedni az inga lengését és nem kapaszkodsz bele egyik lengési pontján sem – akár negatív, akár pozitív érzetet ad éppen.
Mindannyian törekszünk a harmóniára, mindannyian alapvetően jól akarjuk érezni magunkat. Ez pedig tényleg egy döntés kérdése. Nem mondom, hogy ez mindig könnyű. Amikor épp egy érzelmi vihar közepében vagy és onnan kéne magad a saját hajadnál fogva kihúzni, engedni a rossz érzést jelen lenni, miközben újra és újra azt választod, hogy a figyelmed a megoldás és a megkönnyebbülés irányába fordítod.
Azt viszont mondom, hogy ez lehetséges és Te is képes vagy rá. Talán csak egy kicsit több gyakorlásra van még szükséged, hogy mesteri szintre fejleszd. Megéri. Sokkal békésebb és kiegyensúlyozottabb élet az eredménye. Ráadásul nem kell egyedül csináld. Van segítséged, van hová fordulnod. Én múzsaként elérhető vagyok a számodra, kísérőd és kalauzod vagyok az önismereti utadon, ha kéred.
Ha még nem látunk erre az egyensúlyteremtésre elég jó példát a világban, legyünk mi azok, akik példát mutatunk a többiek számára. Adj te is másoknak jó példát, hadd lássák, hogy lehet így is élni. Lehet több békét behozni a mindennapokba, tanulható, fejleszthető a belső egyensúlyozásunk képessége. Gyakorolni persze kell. Ezért hívják önismereti munkának. Mert a vágy önmagában nem elég. Kell hozzá a szándék és az ezzel járó cselekvés is.
Tara
2018.06.03.
Várlak szeretettel a közös munkára!
Időpontot itt tudsz velem egyeztetni: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
